0

Miért vannak egyáltalán szokványos és miért vannak lucid álmok? Hogyan legyünk lucidok avagy tudatos álmodók?

A megszokott álomvilágok

Az intenzív álmodáskor agyunk nappal lassabb és ráadásul energiazabáló üzemmódját felváltja az éjszakai üzemmód. Mi jellemző rá? Az emlékezetes álmodáskor gyakran tapasztalhatod, hogy képes vagy az éleslátás, a gyors megértés, a bátorság, az erő és a szintetizálás emelt szintjein létezni. Ezek még csak a szokványos álmaid, nincs benne semmi olyan, amire ne lehetnél képes vagy ne történhetne meg veled ébren is. Mégis érdekes, hogy valami megváltozik az alváskor és öntudalanul másképpen kezdünk viselkedni, gondolkodni és még jobban is megy. Mi okozhatja ezt? Mi lehet a különbségek okozója?

Az anyagi világon túl

Alváskor a test pihenhet, bár képesek vagyunk kényelmetlen testhelyzetben, akár ülve-állva is aludni, ha szükséges. Az agyban néhány olyan anyag termelődik közben, ami lehetővé teszi ezt, de a forgolódást és felébredést is. Amikor viszont álmodni kezdünk, bármily felületes is legyen, egyáltalán nem mozdulunk, teljesen ellazul a testünk. Szemünk mozgása azonban arról árulkodik, hogy álmunkban figyelünk, nézelődünk, aktívak vagyunk. Ez az aktivitás alapvető módon változtatja meg az életünket. Hatására a test nem szólhat bele az életünkbe, nem korlátozhat semmit. Tisztán az agyunk képességei szerint élünk. Sőt, még tovább mehetünk. Megkockáztathatjuk azt a megállapítást, hogy nem a test, vagyis nem az anyag törvényszerűségei alapján élünk, hanem tiszta, azaz torzítatlan információk alapján.

Van tehát lehetőségünk arra, hogy csupán az információfizikai törvényeknek engedelmeskedjünk, ami egy sokkal szabadabb élet. Lényegében korlátlannak tekinthető. A szigorúan csak információáramlással működő életmódnak nem szab érzékelhető határt az anyag, a nehézségi erők, sőt a tanulás által elsajátított meglévő tudás korlátja sem. Az információk bármi létezőről itt vannak körülöttünk, bennünk. A beszivárgásuk során javarészt felhasználatlanul, öntudatlanul haladnak át, majd távoznak vagy észrevétlenül elnyelődnek bennünk. A régi szólás szerint: Az egyik fülén be, a másikon ki. Közben pedig semmi sem történt, mert hatástalan volt az áthaladás. De hogyan hasznosíthatnánk ebből azt, amire szükségünk lenne? Hogyan tudatosíthatnánk, hogy ne vesszen el? Sőt, hogyan válogathatnánk, hogy mi jöjjon be és maradjon meg bennünk?

A függetlenség a siker kulcsa

Számunkra nem kell küldő szoftvert írni ahhoz, hogy az agyunkba az újabb információkat betáplálhassuk, mert agyunk a mai számítógépektől eltérően, magának írja meg ezeket a programokat. De másrészről hozzájuk hasonlóan dolgozik az információkkal és “gyárt” hozzájuk programokat. És képes arra is, hogy az információkat felszívja. Honnan is vesszük ezeket az információkat?

A mások által feldolgozott és publikált információhalmazok a szokásos, mondhatni közismert források. A hallás és a látás útján olvasunk könyveket és lapokat, filmeket nézünk, zenét hallgatunk vagy éppen valaki beszédét. Ezek a mesterséges, feldolgozott kommunikációs forrásaink, amik technika közvetítésével terjednek el. Ez azonban nem az egyetlen, sőt talán nem a legnagyobb hatású információszerzésünk. Ha az volna, akkor sürgősen változtatnunk kell rajta. És lehet is!

Az információszerzés természetes és sokkal hatékonyabb formája a direkt, önálló megszerzés. A nyers, feldolgozatlan, eredeti információs masszákhoz való közvetlen kapcsolódás és a forrás lemásolása vagy kiürítése. Teljesen függetlenül a médiától, a könyvektől vagy más emberektől! Akik valamilyen iskolarendszerben nőttek fel, azok számára ez a gondolat megalapozatlannak tűnhet, akár ijesztőnek is.

Több ezer kísérlet és rutin, legalább 50 év rengeteg tudományos dokumentációja, melyek nagyrésze elhallgatott vagy szigorúan őrzött, bizonyítja, hogy megalapozott kijelenteni: Az ember teljesen önellátóvá és függetlenné válhat az ismeretszerzésben. És ennek van egy természetes és az emberiséggel valószínűleg azonos ideje létező módja is, az álmodás. Ilyenkor ugyanis már nemcsak a korábban hallott, látott és megtapasztalt életet álmodjuk tovább, hanem teljesen újakat, teljesen új információkat és élményeket is megszerezhetünk. Olykor pedig a később megszerzett tapasztalatok és történések félelmetesen beigazolják a korábbi álmokat. Talán bizonyítéka ez annak, hogy szabadnak születtünk? Vagy annak, hogy inkább az isteni gondviselés segít mindannyiunkat? Bizonyára sokféle magyarázat létezhet erre elméletben. Egy azonban vitathatalan. Az álmokról ez a tudás teljesen közismert lehetne, ám a tanított tudás és a nevelés mindent megtett azért, hogy csak kevesen ismerjék fel, vagy szerezzenek róla tudomást és ha mégis megtörténne, akkor tagadják azt meg, mint hülyeséget vagy mesét. Mint az emberrel foglalkozó kibernetika és mint az orvostudomány szakembere, ezt mélyen sajnálom.

A tudás álmai

A főleg éjjeli, álmodáskor jelentkező másik állapotunk nagyobb idegrendszeri hatékonyságát használhatjuk ki, ha a tudatos vagy más néven a lucid álmodást tanulmányozzuk és gyakoroljuk. Ilyenkor gyakorolhatjuk azt a bizonyos független és szabad ismeretszerzést is, amiről hihetetlensége ellenére mégis annyian tudnak. Híres emberek álmairól is tömegek olvastak már és talán azt hiszik, hogy ezek ritkák és csak a zseniknél fordulnak elő. Ez azonban könnyen cáfolható. Mint ahogy nem feltétlenül kell nóbel díjas ötletet álmodni ahhoz, hogy az életünk gyökeresen és véglegesen jobbra forduljon. Sokkal jobbra, mintha egy bankkölcsön vagy egy lottó ötös miatt sikerülhetne.

A tudás, amit átad, az ébredés után azonnal lejegyzendő, ahogy erről a hírességek is beszámoltak. Arról is vannak hiteles írások és hipotézisek, hogy kik azok, akiktől tanulhatunk vagy éppen saját magunk szabadlétű változatát tapasztaljuk meg. Aki fél az ismeretlenségtől, abban aggódást válthatnak ki az ilyen híradások. A tapasztalat azonban az, hogy az álmodást tudatosan gyakorlókon kívül is bárkinek lehet ilyen élménye, akár szeretné, akár nem. A művészeti és a tudományos alkotóknak gyakrabban vannak ilyen álmai a közönséges álmok mellett, mert ébren is erősebb és több információs munkát végeznek. A tudatosság hosszabb távú fenntartása és továbbfejlesztése azonban gyakorlás és tanulás kérdése.

A lucid álmok gyakorlatának sikeres eszköze az éber álom mozizás, a DRC.

A lucid álmok gyakorlatának sikeres eszköze az éber álom mozizás, a DRC.

Hogyan tanuld és gyakorold?

A legtöbben a napi többszöri tudatosság-ellenőrzésre és az esti, és éjszakai álomfeladatokra esküsznek. Ezek a témába vágó oldalakon megtalálhatóak. A fárasztó gyakorlásokat a tudatos álmodók nem merik kihagyni és még így is, náluk is gyakori a kizökkenés. Ilyenkor sokáig, akár hónapokig is csak szokványosan tudnak álmodni. Ennek oka az agy működésében és a külvilággal való kapcsolatában keresendő. Agyunk ugyanis éjjel-nappal dolgozik, sosem alszik el teljesen. Eközben sokszor kell alkalmazkodnia a külvilághoz és a saját belső környezetéhez is. Időben kell mindenre reagálnia és megváltoznia. Ha nem teszi, előbb-utóbb bajba kerül.

Tudjuk azonban, hogy  ez nem lehet mindig sikeres. Sőt, nagyon is gyakoriak a zavarok, hiszen nem élünk egészséges, természetes módon. Kisebb-nagyobb hibák, elégtelenségek, olykor sérülések keletkeznek az agyban és máshol is, de a külvilágban is. Ez a rendszerek szintjén kaotikus, vagyis rendezetlen területeket-működéseket hoz létre. Ezek a rendezetlenségek nem értelmezhetők, mert a bennük tárolt információk eltorzultak, elvesztek, nem hasznosak. Elektromos aktivitásként pedig csak zavarják a többi terület rendezett elektromos mezőit, magukat az idegsejteket is. Az idegsejteknek védekezniük kell ellenük, ami sok energiát von el tőlük. Mint amikor egy mobiltelefon azért merül le gyorsabban, mert hiába keresi a kapcsolatot. Emiatt a kimerülésig próbálkozik. Ha a hibás jelet kell leárnyékolni védőmezővel, annak a szűrőnek a felépítéséhez és a fenntartásához is energia kell.

A DRC álommeditációs filmje ezt a naponta megújuló zavart képes rendbehozni, ezért alkottuk meg. Az agy rendszerszintű működéseit helyreállítja, kijavítja. Az agyhullámokat szinkronizálja. Egyetlen Álommeditáció mozizás hatására az álmodó 1-3 éjszakát tölt mélyebb, szinte emléktelen alvással. Ez is jelzi, hogy mennyi hibát kellett nála kijavítani és mennyi időre volt szüksége az agyi regenerálódáshoz.

Ezután a regenerációs szakasz után “maguktól” jönnek a tudatos álmok, amikor még a gyakorlott álmodók is új utakat járnak be, amivel akár régi vágyaik is teljesülnek. Mindez különösebb alvás előtti koncentráció nélkül, sőt a teljesen kezdőknél is létrejön a meditálások után.

Ezek a tapasztalatok azt mutatják meg, hogy az agy teljesen természetes módon irányítható ilyen módon, mégpedig a saját személyes kívánságok által. Nem szükséges semmit sem ráerőszakolni. Nem kell és nem is olyan jó például éjszaka felriasztani magadat, hogy aztán biztosabban és hosszabban legyen tudatos álmod. Ez már nem természetes útja az agy tudatos vezérlésének. Inkább az szükséges, hogy az agy jól érezhesse magát, és ehhez regenerálódjon és feltöltődjön. Ezután magától is tud figyelni a tudatos és a nem tudatos kéréseidre is, s mindkét félét képes teljesíteni. Nagy előnye a természetes útnak az is, hogy az erre kifejlesztett, heti 2-3 rendszeres álommeditálással tartósan megszüntettük az akadályozó zavarokat, emiatt valós álmok és sikerek jöttek létre.

Lépj a tettek mezejére és keresd fel a DRC-t.