Különösebben nem emlékszem az álmaimra. Van az a köztes állapot, mikor már lefeküdtem aludni, de még nem aludtam el mélyen. Előfordul, hogy azt érzem, hogy zuhanok, s ilyenkor felriadok. Nagyon megijedek mindig, annyira valóságos.

Fantasztikus lenne nyitni egy cukrászdát a húgommal. Már gyerekkori vágyunk ez, de még nem sikerült nagy dolgokat tenni az ügy érdekében. Jelenleg cukrásznak tanulok, de még nem tartom magam olyan profinak, hogy a közeljövőben teljesüljön ez a dolog, s persze a megfelelő összeg sincs még meg hozzá. Úgy érzem, Magyarországon nem fogjuk tudni véghezvinni azt, amit szeretnénk, így mindenképpen külföldön tervezzük megnyitni a kis üzletünket.

 

Egy visszatérő álmom van, ami attól függően jelenik meg, hogy milyen lelki állapotban vagyok. Ebben az álomban egy zsúfolt városban vagyok, ahol egyedül érzem magam. Egyszerre csak lelassul minden, mint a filmekben, s csak én tudok rendesen mozogni. Kicsit félelmetes számomra ez a dolog, de valamilyen szinten érdekes is.

Művészettörténet tanárnak tanulok, engem nagyon érdekel, s szeretem is. A legtöbben úgy emlékszünk vissza ezekre a gimnazista órákra, hogy halál unalmasak voltak. Én szeretném másképpen tanítani ezt a tárgyat, lelkes vagyok és motivált, remélem nem bukok el, s sikerül érdekessé tennem a művészettörténetet.

Nemrég hoztunk egy fontos döntést a párommal, örökbe fogadtuk ezt a kutyust. Sokan mondják, hogy ha sikerül „felnevelnünk” egy kutyát, vagy egy macskát, akkor a következő lépés a gyerek. Nos, mi próbára tesszük magunkat. Talán nem véletlen, hogy sokat álmodok ezzel kapcsolatban. Rémálmok gyötörnek éjjelente, hogy a kutyusunkat megtámadják, vagy veszett lesz, s ő támad rá az emberekre. Van, mikor meg kell mentenem őt egy égő házból vagy egy szakadékból.

Nagyon szeretném, ha a jövőben már nem lennék ennyire stresszes, s egy nyugodt helyen élhetnék, ahol nem kell rohannom sehova. Remek lenne vidéken élni, s ott családot alapítani.

Éjszakánként előfordul, hogy be vagyok zárva egy helyre, melynek átlátszóak a falai. Alattam nagy sötétség, s körülöttem furcsa alakok vannak – figyelnek engem. Nem tudom, mi a céljuk velem, annyira rosszul érzem magam ettől az álomtól, hogy gyakran sikítva kelek fel.

Nagyon szeretnék egy cicát, jelenleg ez a legnagyobb vágyam! Amikor kisebb voltam, a nagymamámnál volt egy kiscicám, de sajnos elütötte az autó. Budapestre költözésünk miatt nem lehet kisállatom, ezért nemrég kaptam a szüleimtől ezt a plüsst, hogy valamennyire kárpótoljon. Ha családot alapítok, biztosan lesz rengeteg állatom, főleg macskám!

 

Álmaimban meg kell oldanom valami logikai problémát, vagy ki kell jutnom valahonnan. Vannak ezek a szabadulós játékok, ahhoz tudnám hasonlítani. Az efféle álmaim számomra nem rémálmok. Vannak ijesztő részei, de inkább izgalmasak, mintsem hogy félemtesek.

Kifejezetten érdekel az indiai kultúra, szeretnék odaköltözni, s ha tényleg olyan, amilyen álmaimban, akkor szeretnék ott letelepedni.

Csak akkor emlékszem az álmaimra, ha van időm pihenni. Ilyenkor repülésről álmodok, mely olyan könnyedén megy számomra, mintha sétálnék.

Én csak azt szeretném, amit a legtöbb ember: boldog lenni, s olyat tenni, amire büszke lehetek.

Van egy gyerekkori álmom, amivel azóta sosem álmodtam. Az udvarunkon játszottam pár barátommal, s az udvarból hirtelen egy dzsungel lett. Egy tigris jelent meg előttem, gyilkosan nézett rám, s meg is harapott a nyakam körül. Nem éreztem fájdalmat, s nem is vérzett. A történtek után bementem a szüleimhez, sajnos senki sem hitte el, pedig számomra olyan valóságos volt.

Szeretném, ha boldog lennék, s lenne egy hatalmas boldog családom.

Egy álom kísért éjszakáról éjszakára. Kívülről látom magam, s hirtelen átváltozom egy állattá – tudom, furcsán hangzik. Minden alkalommal más állat vagyok, van mikor sólyom, van mikor medve. Nem tudom, ennek milyen jelentése van, de abban teljesen biztos vagyok, hogy amivé változom, az akkori lelki állapotommal szorosan összefügg.

Gyermekkori nagy vágyam, hogy pilóta legyek. Nagypapám az volt, s mikor kicsi voltam rengeteget mesélt róla. Szeretném körberepülni a Földet!

Mostanában az álmaim sajnos elég nyomasztóak, ez azért van, mert olyan életszakaszban vagyok, ahol sok fontos döntést kell meghoznom.

Csodás lenne, ha végre lenne egy kiegyensúlyozott kapcsolatom. Szeretnék olyan munkát találni, ami utazással jár, így teljes mértékben élvezhetem, amit csinálok.

Régen álomnaplót szerettem volna vezetni, mert annyira intenzíven éltem át az álmaim. Olyan valóságosak voltak, hogy azt hittem megtörténtek. Mostanában ritkábban emlékszem rájuk. Gyermekkoromban rémálmok gyötörtek, melyekből érzések maradtak meg reggelre, ezek a mai napig visszatérnek hozzám.

Úgy érzem, a jelen életemben minden annyira rendben van, hogy nem vágyom másra.